Cukor: az egyik legerősebb függőségünk II.
Cikkünk első részében arról volt szó, hogy milyen erős lélektani okok miatt ragaszkodunk annyira a cukorhoz, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk vele, mennyire káros lehet. Ha megértettük ezeket a mély, erős indítékokat, már sokkal könnyebb dolgunk van: jöhet végre az új, egészséges szokások kialakítása. A szerencse az, hogy nem az a cél, hogy a lehető legszigorúbb szabályokat vezessük be egyik napról a másikra, hanem kis lépésekben haladjunk a célunk felé, ez jóval tarthatóbb is lesz így.
Praktikus tanácsok a cukorfogyasztás csökkentéséhez
- Mindenképpen be kell tartanunk az orvosunk által előírt étrendet, ezt nagyon komolyan kell vennünk. Más területen viszont lazíthatunk: engedjünk meg magunknak több pihenést, több alvást, több szórakozást! Tudatosan hangoljuk optimistára magunkat: az életet és az ételeket ugyanúgy fogjuk élvezni továbbra is, mint korábban, sőt, akár jobban is!
- Értsük meg, hogy mi helyett nassoltunk korábban. Szeretethiányból? Azért, mert sosem törődtünk magunkkal, és a „legalább ennyi jár…”-érzése miatt tömtük magunkat? Egyszerűen azért, mert leragadtunk a tévé elé, és unatkoztunk? Készüljünk fel rá, hogyha változást akarunk elérni, aktívabb életet kell élnünk, és nem csak fizikailag, de lelkileg és szellemileg is.
- A mozgás endorfint termel, keressük meg a számunkra legszimpatikusabb mozgásformát, és járjunk el rendszeresen edzeni! Lehet, hogy éppen táncolni vagy túrázni lesz kedvünk, ne csak hagyományos sportokban gondolkodjunk! Már az is sokat számít, ha a munkahelyünk felé gyalog teszünk meg 1-2 megállót. Ha unokáink vannak, rendszeresen el lehet őket hozni gyalog az óvodából, bölcsődéből.
- Vezessünk étkezési naplót! Sokszor már önmagában az, hogy vezetjük az étkezéseinket, önfegyelemre, tudatosságra nevel.
- Az otthonunkból száműzzük a kekszet, csokit, nassolnivalót, üdítőt! Ha nincs kísértés, egyszerűbb betartani a szabályokat. De nem az a cél, hogy üresen tátongjon a konyhánk: tegyünk egy szemfüles túrát a piacon, ismerjük meg az egészséges finomságokat, és élvezzük az új lehetőségeket. Böngésszünk cukorbetegeknek szóló recepteket, találjunk új alapanyagokat, elkészítési módokat!
- Berögződött szokásainkat cseréljük be egészségesebbekre: ne megvonásként, hanem lehetőségként tekintsünk a cukor elhagyására. Fagylalt helyett fagyasszunk le natúr joghurtot gyümölccsel. Desszertként együnk gyümölcsöt, magokat, pár szelet zsírszegény sajtot vagy zöldség szeletkéket. Vegyünk egy zöldségcentrifugát, mixeljünk színpompás zöldségleveket!
- Sose főzzünk, süssünk kétfélét! Szoktassuk rá a családunkat is az egészséges ételekre! Ha mégis nagyon ragaszkodunk a hagyományos receptjeinkhez, a megszokott ízvilághoz, keressük meg ezek egészséges alternatíváit! Érdemes a természetes édesítőket használnunk, mint a sztívia vagy a nyírfacukor, a kémiailag előállított aszpartám vagy szacharin helyett.
- Az üdítőket és a cukros tejeskávét cseréljük le egészséges gyógyteákra, melyeknek vércukorcsökkentő tulajdonsága van. Rengeteg olyan gyógynövényt is ismerünk, melyek jótékony hatással vannak a vércukor felszívódásra, az anyagcserére, hiszen a betegség már az ókor óta ismert. A következő gyógyteák kiválóan működnek kiegészítő kezelésként a diéta vagy a gyógyszer/inzulin mellé: a cukorbetegeknek kifejlesztett Diabess-Györgytea, Gyuri bácsi epebarát cukorteája, a Fekete áfonyaleveles teakeverék, de ihatunk erdei szederlevél teát vagy csalánteát is, mindkettőnek nagyszerű a vércukorszint-stabilizáló hatása.
- Érdekes tapasztalat, hogyha visszafogjuk a cukor fogyasztását, lassan valóban elkezdjük másként érzékelni az ízeket. Pl. a korábban szeretett tejcsokiból még egy kockát is émelyítőnek találunk majd, és ragacsosan édesnek érezzük az ízesített jeges teákat. Ehelyett elkezdjük végre élvezni az eredeti ízeket és aromákat, melyeket a domináns édeskés íz eddig teljesen elnyomott.
- Beszélgessünk sokat (személyesen vagy az interneten) sorstársainkkal! Örüljünk az egyre javuló közérzetünknek, a fogyatkozó kilóknak és annak, hogy mindezt a változást az egészségünkért tettük. Legyünk büszkék rá, hogy környezetünknek, gyerekeinknek, társunknak, barátainknak is példát mutatunk!
További cikkek a témában:
Cukor: az egyik legerősebb függőségünk I.
Hogyan szokjunk le a cukorról?
Édes az élet cukorral - még édesebb nélküle
A szacharintól az aszpargansavig, avagy a mesterséges édesítők világa